Pünkösd hétfő és a reggeli verőfényes napsütés (mikor odaértünk már csak annak hűlt helye) jó apropó volt, hogy autózzunk egy nagyobbat és felfedezzük az ország Szlovákiához és Magyarországhoz közeli szegletét.

Több mindenen is érződik a határok közelsége, kezdve azzal, hogy a településeknek már mind van magyar neve, egész addig, hogy a büfében, ahol ettünk, a beszédünket hallva megkérdezték, hogy "Szlovákul?" mire válaszoltuk, hogy "Magyarul". Ezután a pincérnő "Ide tessék helyet foglalni" szöveggel tessékelt minket az asztalunkhoz.

De nemcsak a nyelv árulkodik a perifériáról, hanem az árak is: azért a körettel és salátával tálalt bécsi szeletért, amit Bécsben 8 euró alatt nem lehet megkapni, a menőbb helyeken pedig a 18 euró az alsó határa, itt mindössze 4 eurót kértek.

A művelődés jegyében megnéztük az itt található számtalan római kori rom jelentősebbjeit, aztán felkirándultunk a Hainburgi-rögre, hogy a Dunára nyíló szédületes kilátást se hagyjuk ki, ha már ott vagyunk. :)

A kanyargó Duna mellett épült fel az ókorban az egykori Felső-Pannonia tartomány "fővárosa" lakóövezettel illetve katonai támaszponttal, melyeknek területén ma Petronell-Carnuntum és Bad Deutsch-Alternburg fekszik. A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően virágzó minitársadalmat alakítottak ki, ezt példázza, hogy ha már csak a megmaradt romokat nézzük, akkor is volt templomuk, fórumuk, több amfiteátrumuk, diadalívük, termálfürdőjük, rengeteg lakóházuk és katonai lakásuk.

A legszebben a civil városrész maradványait sikerült feltárni, és ennek helyén ma szabadtéri bemutatóhely van élethűen felépített épületekkel, amikben a luxust sem kellett nélkülözniük a tulajdonosoknak - van ahol padlófűtés, és saját termál medence, máshol Michelin-csillagos éttermekbe illő konyha állt a rendelkezésükre. :)

A környéken pár perc sétával és autózással elérhető a többi látványosság is, a két amfiteátrum, a gladiátoriskola (amit ókori források alapján építettek újjá fából) és II. Constantinus diadalíve.

A Hainburgi-rög a Kárpátok legnyugatibb nyúlványa, amit a Duna és a Dévényi-kapu választ el a fő hegylánctól: több magaslat alkotja, és ezeknek a tövében húzódik meg Hainburg erődszerű kis városkája. Koncentrikus körökben több városfal is övezi, fölé pedig a hainburgi kastély (illetve annak a romja magasodik). Fantasztikus kilátás nyílik a hegyekről és a partról is a Dunára, Szlovákiára és a Dévényi-kapura, amiket nem győz csodálni az ember.